Sub Rosa

A mosás “művészete”

Hiszek a reinkarnációban, de egy biztos: mosónő nem voltam. Ha az lettem volna, emlékeznem kellene (tehetségem lenne) az alapvető dolgokra, vagy a kedvem a mosáshoz  is másmilyen lenne.
Szeretek (még) mosni. Évekig nem mostam, hiszen a pincében volt a mosógép, ahová a ruhákkal nem tudtam lemászni.
Aztán megkaptam életem első, Energomatját, amivel hetente legalább 2x mostam. 40 fokon, sötéteket, illetve világosokat (akkoriban piros ruhám alig volt). Szerettem a frissen mosott ruhák illatát. Még teregetni is szerettem, ahogy nem mondja meg senki, hogyan csipeszeld fel a ruhákat (anyum házsártos miatta).
Hazaköltözve a mosás megint háttérbe szorult, az alap problémák miatt. Viszont később, ahogy saját albérletbe mentünk Mr. Férfival, az anyósoméktól kaptunk egy pici, édes, elől töltős (mindig is egy ilyen volt az álmom) mosógépet, így megint moshatok. Otthon, a családi házban is kicserélődött a mosógép, felkerült a földszinti “mosókonyhába”, amit mindenki rendes fürdőszobaként használ. (A fürdőszobánkat nem is használjuk, mert a nyomás nem viszi fel a meleg vizet, csak kád van benne, fürdeni pedig nem szeretünk (a fekvő kádban).
Hétvégén otthon voltunk, és mostam. A színek kiválasztásánál már megint problémáztam, sosem tudom, mit mivel lehet mosni (legszívesebben egy-két darabot mosnék csak együtt, viszont a gép mosási ideje 2 óra, ruháink meg legalább 3 adagot tesznek ki, ha nem többet.
Megtanultam, hogy a zsebeket átnézzem, mert biztosan valamelyikünk valamit benne felejt a nadrágzsebbe. Belenyúltam az elsőkbe, sehol semmi, így dobtam is be a tárcsába.
Azt elfelejtettem, hogy az általános női holmikkal ellentétben a férfi nadrágokon nagyobb farzseb van, amit rendszerint használnak is – természetesen azt nem néztem át. Kiteregettünk, a megszáradt ruhákkal hazajöttünk. Mr. Férfi reggel veszi fel a nadrágját, aminek a zsebe nem rejtett mást, mint a kajautalványát és bérletét – kimosva.
A legfőbb kérdés: használhatóak még? Az utalvány nagy része nem, mert elmosódott rajta a festék, a bérlet még kérdéses.
Szegénykém nagyon letörve ment el dolgozni… Én meg csak verem a fejem a falba…

Gravida. Ebben a hónapban nődokim szabin, így nem voltam nála UH-n. Ugyan elmentem hozzá, mert elfelejtettem, melyik hetet mondta a szabadságának, de amikor nem nyílt ki az ajtó, rögvest beugrott a dátum.

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!