Sub Rosa

Hogyan hozzunk szívrohamot a mamára?

Végre elérkezett a második ultrahang ideje, azaz az újabb fotózás. Nagyon vártam, számolgattam a perceket,  nem is számítva a nap közelgő “izgalmaira”.
A munkahelyemen közölték, hogy akkor ne felejtsek el minél hamarabb szólni arról, hogyan is döntöttem a későbbiekről. Szóltam, hogy nem szándékozom elmenni 3 évre gyesre, csak néhány hónapra, utána folytatnám a munkám (a gyerekre van ki vigyázni, és nem dolgozom olyan hosszan), amit a felettesem ugyan örömmel fogadott, de figyelmeztetett, hogy erről majd a tulaj dönt, aki nem biztos, hogy bele fog menni, hiszen könnyebben talál állandó munkatársat, mint ideiglenest – ugye, mindenki biztos pontot akar az életébe…
Szépséges utalás arra, hogy nem fognak visszavenni, de ez sem tudta elvenni a kedvem: látni fogom Printyőt és már “emberi” formája is lesz. 
Várakozás közben megnézték a vizeletem, mely szép tiszta volt, és még sűrűnek sem  bizonyult (szóval eleget iszom – bár én nem úgy érzem). Megmérték a vérnyomásom (szerintem több a kelleténél, de bőven benne a normálisban): 136/70. Életemből először a kisujjamból vettek vért, a vércukromat nézték, ami szintúgy szuper eredményt produkált: 4,6 mmol/l. Végül jött a súlyom: 52,3 kg (hihi, fogytam 3 dekát :3).
Jött az orvosi vizsgálat. Annyi kérdésem lett volna, de szinte semmit se tehettem fel, mert  pénteki pici barnázásnál leragadt (no szex, én meg az 50 árnyalat  olvasására igencsak fel vagyok spannolva), és ültetett is az ágyra ultrahangra.
Boldogan hátradőltem, majd kaptam is fel a fejem, mert a nődokim arcán aggodalom jele suhant át. Mi a baj? Nem találja a babát, nincs sehol, üres a méhem… Elhalt volna? Nem, biztosan nem, mert nem jött ki belőlem semmi sem! Ott van, nézze meg jobban!
A hasi UH nem mutatott semmit, jött a mentő (már megint) a hüvelyi, s igen, végre megtalálta.
In utero egy magzat CRL 22 mm (a táblázat szerint már 26 mm-nak kellene lennie :S) Jó magzati szívműködés. Placenta fundusban homogén (méh tetején) Kismedencében kóros nincs

Közben megkérdezte: mindig is hátrahajló méhem volt? Hú, ezt nem neki kellene tudni, aki anno hetente nézte a petéim, és már a babát is látta kétszer?
9 + 2 nap – orvosi meghatározás, én +5 napra számoltam, de végre akkor most már megfelelően tudhatom a napokat nézegetni (ha meglesz a könyvem, amit már vasárnap óta nem találok). Most már kaphattam beutalót a védőnőhöz és vérvételre is elküldtek 🙂

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!