Sub Rosa

Shopping-láz

A félretett – konyhapénzből havonta kivett – zsebpénzemet mostanság nem költhetem olyan incsi-fincsi dolgokra, mint mondjuk egy jó sütizés a barátnőkkel, vagy hajfestés, vagy egy szexi ruha. Nem! Változtatnom kellett a hozzáállásomon, és most már olyanokkal kell foglalkoznom, hogy milyen nadrágot is vegyek fel, mert a kedvenc téglaszínű farmerom sem éri be a derekam; a felsőim pedig felcsúsznak mell alá. 
Így nem volt más választásom, irány a hozzánk közeli Allée, majd a C&A – nem fogok több ezer forintokat költeni olyan holmikért, amiket össz-vissz 6 hónapig fogok hordani! 
Lehetséges, hogy kismama ruhákat itt is talál az ember lánya, de én sehol sem láttam. Nyugalom, azért nem jöttem ki üres kézzel! Vettem két hosszú ujjú, imádnivaló felsőt és egy narancsos-répás színű, L-es méretű pulcsit, amit még 9 hónaposan is hordhatok majd. 
Nadrágom még mindig nem volt, és bevallom őszintén azzal voltam a legnagyobb gondban. Mamám bement a szülővárosomban a kínai üzletbe, ahol talált is nekem kismama nadrágot. Mégsem oda mentem, mert az utcánkban van egy kismama-kisbaba bolt, ami régen bizományos rendszerben működött – reménykedtem benne, hogy most is olcsóbban megkapom itt a keresett termékeket (még ha nem is olyan divatosakat, mint amilyeneket hordani szeretnék). Volt is egy farmer 7.000 forintért, amit felvéve a mesében éreztem magam, annyira kényelmes volt! Gondolkodás nélkül megvettem, de mivel egy nadrágot nem hordhatok folyamatosan 186 napig, így vettem még két derékmelegítőt, a régi csípőnadrágjaimhoz. Nem gombolom be, majd a pamut anyaggal összetartom… Eddig is hordtam ilyet, van rózsaszín, lila, fekete, meg Isten tudja milyen színű, de mind S-M méretű, amit már most nem merek felvenni, később pedig rám sem fognak jönni.
Pénteken papám feljött hozzánk, és rávettem, hogy kicsit menjünk el vásárolni. Fiatal Lány felhívta a figyelmem, hogy a C&A mellett ott a H&M, ahol ténylegesen vannak kismama ruhák és fantasztikusan jók! Így is volt! Úgy éreztem magam, mintha bekerültem volna a Kánaánba! És még nem is voltak annyira drágák (a nadrágok 5-9.000 forint között voltak). Kettőbe belebújtam, mert nem csak a színűk, a fazonjuk is nagyon tetszett, az egyiknek a derekát különleges megoldással készítették, amit szerintem kevés kismama választana magának. 38-as méretet próbáltam, de a hosszuk a bokámig sem ért! Így hagytam őket, helyette egy fekete pamutruhát választottam, aminek még ugyan buggyos a hasa rajtam, de nyugodtan nőhet benne a pocim (ehhez hasonló,  csak az egész egyszínű fekete).
Féltem, hogy nem fog tetszeni itthon senkinek sem, ehelyett mindenki szerint jól áll rajtam. Már csak valami színes legginget kell hozzá szereznem, hogy csini legyek 🙂

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!