Sub Rosa

Mama, úgy fáj!

Pár nap, és betölti a 8. hónapját is. Eddig megúsztuk betegségek, rossz közérzet nélkül – a “kólika” volt az egyetlen, ami sírást okozott.*
A “kismama ismerőseim” közül rengetegen jelezték már, hogy nyűgös a gyerek, mert fogzik. Nálunk eddig csak abból állt, hogy 3 hónapos kora óta nyáladzik és mindent a szájába töm. A múlt héten viszont a “semmiből” hirtelen hasmenése lett. Mindenki a fogára gondolt. Nem tartott sokáig, de fog sem bújt elő.
Vasárnap a mosolygós, állandóan vidám kisbabám helyett egy nyűgös, anya ölébe bújó kisfiút kaptam, akinek ráadásul még az orra is bedugult. Kiszívni nem hagyta, a sós vizű orrpermet is kétemberes feladat. 
Szombaton sem aludtunk, mert kétszer is beriasztott a légzésfigyelő – később betudtuk a dugulásnak, viszont a vasárnapi nyűgösség után sem jött az álmot hozó éjszaka. Folyamatosan magyarázott, miközben a keze a szájában. Nem igazán sírt, csak nyöszörgött, és egy másodpercre sem lehetett magára hagyni. A teste pedig forró volt. Megmértük a lázát egy infravörös hőmérővel, de “csak” 36,9 és 37,1 között ingadozott a homlokánál. Valószínűleg csak a lakásban lévő melegtől (min. 25 fok volt, a kandalló mellett több is lehetett) éreztem túlságosan forrónak, izzadtnak. 
Még sosem volt beteg… Most pedig láttam rajta, hogy pocsékul érzi magát, és tőlem várja a segítséget. Én meg ott voltam, de fogalmam sem volt, mit csináljak. Az ínyét kenegettem Dentonixszel, de hasztalan volt. Nyűgös volt, a ciciről le sem lehetett vakarni – azt mondják, ilyenkor jót tesz nekik a szopizás. Bágyadt volt, és egyáltalán nem mosolygott. Még senki nem látta ilyennek.
Délutánra jobban lett, akkor evett mást is, apumra nevetett, de estére megint felment a hője 37,3 fokra. Őszinte leszek, fogalmam sincs, mennyinek kell lennie, én mindig is úgy tudtam, hogy 37-38 között hőemelkedés, 38 fölött pedig láz. Nekünk többieknek is az átlag hőnk 36,8 fok volt, így lehetséges, hogy Zsebnek sem volt hőemelkedése. De én annál inkább aggódtam.
Hétfő éjszaka megint nem aludtunk, mert ha a cici kiesett a szájából rögvest sírásra állt a szája, és ha nem kapta be azonnal, éktelen ordításba kezdett. Csak úgy tudott aludni, hogy a mellkasomra fektettem. Mondhatom kényelmes volt! Szuper érzés, amikor a Mamó hozzám bújik, kis kezecskéjével simogat (nem csipked) és a finom baba illat lep be minket, viszont így aludni nem igazán lehet.
Másnap délelőtt sem javult a helyzet. A szeme csillogása eltűnt, egyáltalán nem mosolygott, ajka sírásra állt, sehogy se volt jó neki, a cici közeléből el sem vihettem. Ha elaludt, és leraktam, rögvest felébredt, ha kiesett a szájából a cici, rögvest felsírt.
Ekkor Juli18 ajánlott egy másik kenőcsöt, amit a fogorvosától kapott. Apumat el is küldtem a rendelőbe, hogy kérdezzen rá, és végül Aperisannal tért haza. Igaz, a leírásában nem éppen csecsemőknek ajánlott, de kivételesen megbízok a doktornőben, és a lehető legkevesebb krémmel bekentem neki az ínyét.  Valami lehet a kenőcsben, mert úgy néz ki, hatásos. Igaz, mintha kicsit kiütné a gyerkőcöt, de már tegnap éjjel végigaludta – kétszeri szopizással – az éjszakát.

*3 hónapig tartó esti véget nem érő sírást…

Nézzétek meg a többi Zsebről készült képeimet is a Facebookon, az Instagramon, vagy a Twitteren!

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Címkék: ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Katako says:

    Remélem mostmár jobban vagytok! ♡Cudar érzés lehet látni és átélni, hogy a kisbabád ennyire szenved és nehéz rajta segíteni…Szebb, egészségesebb napokat Nektek – és ha még van erőd hozzá, akkor kellemes karácsonyrakészülődést!Puszi :*


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!