Sub Rosa

Murphy…

“Ami elromolhat, az el is romlik.”

 

A januári stresszhelyzet túlélését egy kellemes meghűléssel ünnepeltem. Ritkán lázasodom be, de kivételes helyzetben a testhőm most megközelítette, ha nem elérte a 38 fokot. Pontosan nem tudom megmondani, mert lázmérőm nem volt. Azaz volt, csak hát nem működött. Egyik sem…

Tényleg ritkán szoktam lázas lenni, ha náthás vagyok, meghűltem, esetleg influenzás lettem, általában megúszom egy kis hőemelkedéssel, amivel nem foglalkozom. Annyi kell a szervezetnek, hogy védekezzen a baktérium, vírus ellen. Így lázat sem mértem túlságosan gyakran. Ahogy külön költöztem a szüleimtől (2004-ben) még lehetett venni higanyos hőmérőt. Fogalmam sincs, mi lett vele, bár őszinte leszek, én sosem féltem a higanymérgezéstől… Ahogy összeköltöztünk a gyerek apjával, a gyógyszeres “szekrénykémet” is átszortíroztam, a higanyos is kikerült belőle, és helyette vettünk egy galliumos mérőt. Többet is, mert amíg a higanyt leráztam, addig a galliumot nem tudom, hiába tanulmányoztam át számtalanszor a szakszerű, kifinomultabb technika leírását.

Ezért a terhességre készülve vettem egy digitális hőmérőt, amivel reggelente mértem a hőmet. Zsebnél viszont féltem a kezdeti időkben, mert a kisbabáknál általában végbélen keresztül mérik, én meg nem akartam, ezért – drága pénzért – vettem egy infravörös hőmérőt, ami majd a későbbiekben behozza az árát. Gondoltam én. Igaz is lett volna, ha Zseb nem kezd el felmászni a székekre és lepakolni a szekrényekről. Mert megtalálta, és mint egy igazi (?) kisfiú, szétszedte és megnézte, mit rejt a belseje. Zsínórokat… 

Fogalmam sincs, mi lett az én digitálisommal, de egyszer csak nem működött. Először azt hittem, kifogyott az elem, de csere után sem akart semmit se csinálni… Apum segítőkészen hozott egy kacsásat, ami digitális és ráadásul hajlik a vége, így nyugodtan odaadhattam Zsebnek, mert nem okozhatott benne kárt. Imádja! Játszani is vele… Háp-háp! Bekapja, nyomogatja, dugdossa…

Odaadtam neki, nem gondoltam, hogy bármi történhet vele. Igazság szerint nem is történt, csak amikor januárban belázasodott a Manó, kétszeri – valódi – mérés után lemerült. Szuper! A beteg gyerkőccel nem szívesen mozdultam ki otthonról, az apja reggel 7-kor már úton az iroda felé, így nem maradt más, hívtam anyósomat. Olyan szerencsém van velük! Azonnal autóba ültek, és elindultak venni elemet. LR41-es gombelemmel működik, ha ez mond nektek valamit. Nekem nem sokat… A negyedik helyen kaptak, vettek gyorsan kettőt is belőle. Végre ismét lázat mérhettünk (kettős értelemben is, mert Zsebnek akkor még mindig 38,1 fokos volt a hője).

Tanultam az esetből, legalábbis úgy véltem. Nem szerettem volna, ha a legrosszabb pillanatban hagyna megint cserben az elem, még akkor sem, ha volt tartalék, ezért jó messzire raktam Zseb nyúlkáló kezei elől. Pont egy hónapig nem került előtérbe, amikor ismételten jött egy kellemetlen influenzás megfázás, s levett mindenkit a lábáról. A gyerek apja kezdte, Zseb folytatta, majd én végeztem be a sort. Háp-háp újra kézben bekapcsolásra készen, meg is mérte kétszer (!) a hőt. Utána az elem lemerült (ismételten). Kivettem belőle, megmozgattam, és újra bekapcsolódott. Viszont csak annyi energia maradt benne, hogy e művelete után újra kilehelje az utolsó utáni szuszt is magából. Sebaj, van mááásik, ahogy Eötvös Gábor mondta volna! Akkor bontottam fel, a dobozára 2016-ot írtak, mint best before, szóval nincs semmi gond… De volt. A “kacsa” meg se mukkant… Melletten egy lázas hőemelkedéses gyerek, s fogalmam sem volt, hogy adjak-e neki lázcsillapítót. Mert ha 38 felett van, mindenképp kap, de ha alatta, akkor semmiképp nem adok neki. Nem tudtam elmenni újért, de most még telefonálni sem senkinek. Murphy újra megtréfált minket… A lehető legrosszabbkor…

Végül nem kapott gyógyszert, kiizzadta magából a betegséget, én pedig azóta beszereztem egy Braun digitálist, ami ugyanazt tudja, mint a kacsa, csak “neve” is van. Ráadásul később kiderült, hogy a kacsásnak valószínűleg érintkezési hibája lehet (fogadok, Zseb kezelésbe vette), mert miután a Braunt hazavittem, megint működni kezdett (vagy megijedt, hogy most már feleslegessé vált, van nála jobb is). Kíváncsi vagyok, meddig…

Nálatok mivel szúr ki mindig Murphy?

 

 

 

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!