Sub Rosa

Egy-két szó az idei Gourmet Fesztiválról

Rövid leszek.

Elkezdtem írni egy posztot a Gourmet Fesztiválról, ahol vasárnap voltunk. Először kritikát, ajánlót, beszámolót próbáltam összehozni, de rájöttem, hogy ez most nem nekem való. 

Nem vagyok nagyon étterembe járós. Általában egy plaza gyorséttermébe kapunk be valamit, vagy a közeli Fabito pizzériában, ahol egy időben már előre tudták, milyen feltéttel kérem a pizzám. Illetve van még két hely, ahová azért többször beülünk. A The club inkább bár, ennek ellenére a konyhája finomnak bizonyul. Igaz, a múltkor ebédidőben szerettem volna desszertet kérni, de nem lehetett, mert abban az órában még csak a napi menüből lehetett választani… A Zsindelyes Étterem és Pálinkaház egy vidéki étteremre hasonlít, különösen nyáron az élő “cigányzenével”. Isteni finom a kacsás pennéjük, viszont az általános kedvencemet, a sztrapacskát náluk kihagyom.

Persze, vannak még helyek, ahol azért megfordultam. Ezek nem olyan nevezetesek, mint mondjuk a Nobu, vagy a Gundel, de azért az ételkritikusok nagyon is jól ismerik a neveiket. Voltam már a The Big Fishben, ahol szívroham kíséretében tudatosult bennem, hogy a jégasztalon a homár él; többször ettem már a Nordseeben, éppen a vajúdásom alatt is. A Wassabiba személyesen még nem mentem el, de rendszeresen szállíttatok házhoz tőlük, viszont egy Valentin napon a Planet Sushiba beültünk – igen, Zseb is ott volt már velünk, igaz a hasamban. Amit még hiányolok, hogy ugyan már boroztam Budapesten trattoriákban, de még nem volt lehetőségem az étlapról kóstolni. 

Szóval úgymond van fogalmam a budapesti éttermekről. Tavaly ezért is örültem a Gourmet Fesztiválnak, ahol azért több névről ismert, de általam még nem látogatott helyet kipróbálhattam. Főleg az ázsiai vonalat. 

Idén viszont nem estem hasra tőle. A belépő ugyanolyan drága, mint tavaly is volt, a borsos árú ételek adagjai viszont kevéskék. Persze, ez betudható annak, hogy minél több helyen és több félét kóstolhassunk meg, de nem elég a 3.500 forintos napijegy, még foghegyni ételadagokért is több ezret fizessünk? Igazság szerint egyetlen egynek tudom a pontos árát, a vodkás osztrigáét: 1.500 forintba került.

A fésűs kagylót külön lehetett kapni!

Ráadásul a Chef Market részéről még atrocitás is érte a fiamat. Szervezésben külön gratulálhatok nekik! Rendben, hogy egy zárt körű rendezvényt szerveznek egy fizetős esemény kellős közepére, ahová ugyan regisztrációt követően egy járdán lehet átsétálni, de sehol máshol nem jelezték, hogy oda más, fizetős vendég nem teheti be a lábát! 

chefmarket

A képen látható fű még a Gourmet Fesztiválhoz tartozott, a pódiumhoz vezető lépcsőt pedig minden egyes oldalról meg lehetett közelíteni, és sehol sem jelölték, hogy zárt körű rendezvény. A marketinges emlékeimből ítélve egy kordont nem túlságosan nagy feladat felállítani, és akkor meggátolták volna azt, hogy egy két éves kisfiú beszaladjon közéjük, majd miután kitessékelik, a szélén torka szakadtából sírjon, mert ő lépcsőzni szeretne. 

Zsebben azért nem csalódtam. Eljövet onnan, olyan rutinosan felkapott egy Chef Marketes esernyőt, hogy csak jóval később tudatosult bennem, nem a gurítós kukacával zörög, mert az a kezemben van. Visszavittük, de a gyerek ragaszkodott hozzá, ki nem adta a kezéből, így van egy új, magyar trikolor esernyőnk. 

Szóval most igencsak vegyes érzelmekkel távoztam a Millenáris Parkból. 

vonalA héten a gyerek apja külföldön, ezért úgy döntöttem, meglátogatom vidéken a családot. Emiatt több poszt nem várható májusban. Nem 100%-ig biztos, de nagy valószínűséggel nem lesz időm, de még lehetőségem se írni. 

Addig is szép május végét kívánok, és várjuk együtt a nyarat!

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!