Sub Rosa

[xmas TAG] az elmaradt napok

karácsonyi tag - MBBK

A Xmas Challenge az MBBK oldal meghirdetett karácsony váró játéka. Egy adventi naptár, amelynek az ablakai nem csokoládét rejtenek, hanem egy-egy szót, amelyről aznap írnunk ajánlatos – ha már jelentkeztünk, nem?

A karácsony már két napja véget ért, de Zseb adventi naptárja még csokikat rejt magában. Ugyanúgy, ahogy én is lemaradtam jócskán a Xmas Challenge írásában. Azt gondoltam, hogy lesz rá időm, de az ünnepek és az azelőtti hét nagyon gyorsan elrepült. Tudjátok, amennyire ódzkodtam az egésztől, annyira jól sikerült. Bár a gyerek apját sikerült egy félmondattal megbántanom Szenteste, de hála az égnek nem haragtartó. 

Akkor most egyszerre nézzük, amik kimaradtak, de érdemes tudni a mi karácsonyainkról!

 

Műfenyő? 

Érdekes vitába csöppentem. Mű vs. kivágott fa? Ha a Mátra tarírtásait, fenyőlopásait nézem ilyenkor, rögtön felkiált a szívem, hogy csakis és kizárólag mű! Holott az egész ökológiai dolgot figyelembe véve inkább kivágottat kellene, mint műanyagot. Hiszen akárhogy is nézzük, nem tart az utóbbi sem örökké, s mikor szemétre kerül, akkor viszont nem bomlik el, mint az élő. Ráadásul léteznek olyan fakitermelők, akik a decemberi favásárokra szakosodtak, és emiatt ültetnek fákat, amiket 5-30 évig nevelgetnek.

Mi valahol a kettő között állunk. Igaz, itthonra műfenyőt vettünk. Egy picurit (láthattátok a Facebookon), ami már megvan 5 éve, és még mindig állja a sarat. Egyszer feldíszítettük és oszt’ jó napot! Bár Zseb nem teljesen így gondolja, mert mostanság töri össze a ráaggatott tobozokat. Úgy látszik jövőre új stílust kell kitalálnom neki, de sebaj, ez legyen a legnagyobb gondunk a fával! 

Apumnál viszont van kert. Vett egy földlabdás fát, amikor Zseb született (azt láthattátok már). Mivel túlélte a benti telet + a költözést, így a fa továbbra is karácsonyfaként funkcionál – csak most már kint a kertben, ami szintén karácsonyi fényekben pompázott. Bent ugyan nem volt egy-két gyertyán kívül más, de a kert gyönyörűséges szép.

Mézeskalács

Évek óta mézeskalácsot sütök decemberben. Tavaly leírtam egy receptet ide a blogra, szóval nyugodt voltam: van egy jó receptem, két napom is, majd sütök én mindenkinek karácsonyi ajándékba! Aha, ahogy Móricka elképzeli! 

  • A robotgépem nem bírta a tészta keverését. Persze, nem a dagasztófejjel csináltam, hanem a habverővel…
  • A szódabikarbóna kimaradt, már a hűtőben volt, amikor eszembe jutott. Utána már próbálhattam én belekeverni…
  • 24 órára hagyjuk állni, töröltem meg megnyugodva a kezem, mielőtt beléptem a szobába: Zseb a keverés ideje alatt megtalálta a fürdőben a neszesszerem, és ami csak benne volt, szétöntötte a kanapén! 5 üveg körömlakk, egy fogkrém, egy tusfürdő, egy arckrém és egy testápoló. A körömlakkal szívatott meg  a legjobban, mert a skót gyapjútakarónkra is ráment egy üveg. Elvittem tisztítóba, de hasztalan volt. Acetonnal kiszedtem az ülőgarnitúránkból, de a színével együtt.
  • Két nappal később folytattam a sütést Zsebbel. Nagyon ügyesen gyurmázott vele. Volt olyan, amit ő gyúrt, ő nyújtott és ő szaggatott. Mindenkinek ajánlom a kisgyerekkel együtt a süteménykészítést, mert hihetetlen élmény együtt csinálni. Előre azért számítani kell olyanra, hogy minden (de komolyan minden, még a plafon és a csillár is) lisztes majd tésztás lesz, meg néhány plusz tojás landol a földön, hiszen azt neki kell feltörni! De gyerekkel az élet már csak ilyen…
  • A sütő… Szépen kiszaggattuk őket. Nem találtam meg a karácsonyi lyukasztókat, pedig tavaly tutira vettem, így maradt az azóta megboldogult, eredeti ír whiskys poharunk (ha valaki tud ilyet szerezni nekünk, megköszönjük!!!). Tökéletes kis pogácsákat lehet(ett) vele készíteni! Tepsibe belepakoltuk, ebben is segített Zseb, majd be a sütőbe. Villanytűzhelyünk van, ami mostanság adta meg magát. Működik, csak a gombja nem úgy, ahogy eddig. Szóval a 4 adagnál mindig kísérletezgettem, hová tegyem a tepsit, hány percig hagyjam benne, de bevallom őszintén, egy adag sem lett tökéletes. Alulról mind megégett.
  • Azért elfogynak idővel! 🙂

A karácsonyi szünidő legjobb elfoglaltsága

A gyerek apja általában 2 hétig itthon van ilyenkor. Szóval a legjobb elfoglaltság vele lenni. Nézni, ahogy legózik Zsebbel, filmezni (megnéztük a Ripper Street első évadját) és persze romantikázni. 

Karácsonyi outfitek

Szentestére mindig kiöltözünk! Voltak évek, amikor el sem tudtam volna képzelni, hogy ne vegyek valami új ruhát erre az estére. A férfiak ingbe bújnak, mi nők pedig felvesszük a legelegánsabb ruháinkat. Idén egy régi fekete kisestélyimbe bújtam, amit még az egyetem alatt vettem egy torreádor bál alkalmával. Azért vettem hozzá az utolsó pillanatban egy vadiúj harisnyát. 🙂

Forralt bor, tojáslikőr, forró csoki, társai

Mind jöhet, ha nem nekem kell elkészítenem őket! Forralt bort most leginkább a karácsonyi vásárokban ittunk. A pestiről írtam a Beülősön, a pásztóiról készítettem volna fényképeket, ha nem merül le a telefonom. Pedig még kívánság lufikat is felküldtek a vásár utolsó estéjén. Erről mondjuk készült egy fotó

Távol a családtól ünnepek idején?

Nálunk ez kizárt! A karácsony szentsége a család. Anyum, aki Ausztráliában él, is felkelt a korai órákban, hogy legalább Skype-on keresztül velünk lehessen Szenteste. Sógornőmékhez 26-án mentünk, sőt még 25-én a barátainkkal is együtt voltunk! Az utazásokat inkább a szülinapok idejére tesszük. 

Külföldi szokások – amik tetszenek

Magyarország eléggé multikulturális ahhoz, hogy hirtelenjében rávágjam, mik azok a szokások, amik nem hazaiak. Nálunk egy biztos: a karácsonyfát nem a Jézuska hozta idén, hanem a Mikulás. De ez is Zsebnek köszönhető, mert kérdezte, hogyan került ide? mármint a fenyőfa, s utána ő maga adott rá választ: Mikulás hozta. Ráhagytam. Nem erőltettem semmit sem rá. És nekem pont ez a szép az egészben: ő maga alakítja ki nálunk a hagyományokat. 

2015-ös menü

Sokáig elképzelhetetlen volt a karácsony halászlé nélkül. Idén Szenteste viszont nem volt hal. Nagyimnál voltunk, aki húslevessel (amennyire régen utáltam, annyira szeretem most – jó sok tésztával, mintha rament ennék), töltött csirkével és töltött káposztával. Nyami! Sütinek volt ugye mézeskalács, habcsók, valami kókuszos (ausztrál recept alapján 😛 ) és diós kifli. Mára már az összes elfogyott! Nyugi, nem híztam most egy dekát se. Na, ezt csináljátok utánam! 😛

Persze, másnap azért ettünk halászlevet, mert a keresztapukám hozott nekünk. 🙂

A többi pontot így utólag kihagyom, hiszen már aktualitásukat vesztették. Elérkezett, sőt el is múlt már az idei karácsony. Jó volt, szerintem az egyik legbékésebb az elmúlt évek során igen, kihagyva azt a félreértett mondatot. Manó már elég nagy ahhoz, hogy értékelje az ajándékokat. Ő maga bontotta ki őket, játszott is velük, és nagyon élvezte a karácsonyi sürgésforgást. 

 

 

 

Ritkán jönnek az új beszámolóim? Türelmetlenül olvasnál? Kövess Facebookon a - majdnem - napi frissekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!