Sub Rosa

Akartalak, megszültelek! Most már alkalmazkodj!

  Császármetszés után – az aranyórát nem számítva, mert az is volt – megkaptam Babót. Ott feküdt mellettem, és tágra nyílt szemekkel figyelt. Azzal az ősibizalommal, aminél nincs erősebb a világon: „vigyáztál, óvtál az elmúlt 9 hónapban. Kérlek, vigyázz és óvj a következőkben is, hiszen az életem rajtad múlik!” A csecsemő élete 100%-ig másokon múlik!… Tovább »

Sikítófrász

  Az ember gyermeke bármikor meg tudja lepni még az anyját is. Azt hinnénk, hogy ismerjük, mint a tenyerünket, de mindig produkál olyat, amitől csak bámulunk ki a fejünkből, hogy ez meg most mi, valóban a saját gyermekünk áll előttünk, vagy valaki vagy valami által megszállt kis… Eddig én szerettem Zsebbel vásárolni. Együttműködő volt, ráadásul… Tovább »

Kereszttűzben – őszintén és nyíltan!

  A magyar blogok – szerintem – legnagyobb összetartó közössége a MBBK. Alapítója, Suz’n nem csak figyelemmel kíséri a mára már 1638 tagra bővült „kis” csapatot, hanem különböző ötletekkel aktivitásra is sarkalja őket. Az egyik ilyen játéka a NAP BLOGGERE. Minden egyes nap van egy blogger, akitől bármit kérdezni lehet, és ő szíves-örömest válaszol is a legkülönfélébb… Tovább »

Milyen is egy jó gyerek?

  Mindig is a válaszkész nevelés elveit vallottam, és az EMK, azaz együttműködő kommunikációt alkalmaztam a fiamnál, aki most pontosan három és féléves. Eddig nem gondolkodtam el azon, hogy jól döntöttem-e, hiszen nekünk picike, illetve kiterjedt családunknak ez  tökéletesen megfelelt, a gyerek szépen fejlődött, az olyan „veszélyesebb” korszakokat, mint a szeparációs szorongás, hisztikorszak, óvodai beszoktatás,… Tovább »

Első nap az óvodában

Szereplők: egy 40 hós, makacs óvodás és egy mozgáskorlátozott, állapotos anya, aki utálja a szabályokat és nyugodtan otthon lehetne a gyerekkel továbbra is. Összegzés: az óvodás jobban bírta, mint az anya. Utóbbi sokkal jobban elfáradt a délelőtt folyamán.   Egy biztos: az óvodai rendszert nem nekem találták ki! Az első problémát mindjárt már a reggeli korai kelés… Tovább »

Amikor úgy érzem: nem bírok már egyedül vele

Tegnap azt írtam egy kommentben, hogy a tökéletesség alá nem adom, és ha tévedek, hibázok is, Zsebnek tökéletes vagyok. Nem is olyan biztos… Nem tudom, hogy más két és fél éves gyerekek milyenek, azt sem, hogy mások milyen módszerrel vészelik át a dackorszakot, a hisztit. Nekem egyre nehezebben megy. Nagyon próbálom az EMK használatát, azaz… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!