Sub Rosa

Babó is öt hónapos már!

A gyerekek apja azt mondta, hogy készítsek Babóról is havi számadást, mert még a végén megsértődik, hogy Manóról másfél évig minden hónapban írtam, róla meg egyet sem. Szóval így majd’ félév után itt az első – az elmúlt 4 hónapról meg egy következő posztban ( ha amikor lesz időm) számolok be. Súly: 7,75 kg (Zsom is ennyi… Tovább »

„Így sem tömtünk még!” – édességgel a fogorvosnál

  Egyik nap, játék során észrevettem Zseb fogán egy fekete foltot. Először azt gondoltam, hogy titokban filctollat rágcsált, ami megfogta neki. Nem foglalkoztam akkor vele, viszont napokkal később is ott virított, amitől már tudtam hogy szembe kell néznem azzal a ténnyel, hogy a majd’ 3 éves fiam foga(i) szuvasodik(nak). Rossz anya lennék? Első kérdésként az merült fel,… Tovább »

Késésben

Úgy gondoltam, ismernek. Különösképpen azok, akik közel állnak hozzám. Mégis az elmúlt napok eseményei az ellenkezőjét bizonyították. Sosem szerettem, ha kételyek között hagynak, a gyerek apja pedig rendszerint bizonytalanságban tart. Emellett, ha éppen a világ legpocsékabb teremtésének érzem magam, a családom sem megnyugtat, hanem segítőszándék címszóval még inkább a szemembe mondja, hogy valóban nem érek… Tovább »

Még másfél éves sincs!

Az előző havi számadásom elmaradt, mert éppen Franciaországban töltötte be a 16. hónapot, és az augusztus inkább rólam szólt, mint róla. Sorry, édes kisbabám!  Viszont jöjjön most ő! Ebben a hónapban újdonsággal is bővül eme “rovatunk”, de erről majd később. kiló: nem tudom, 10 és 11 kg között van valahol.  centi: 80 valahány. Nyurga fog: 10. (már… Tovább »

Szégyellem magam – a cicizés fájdalmas mivolta?

Vasárnap Zseb megharapott cicizés közben, de úgy hogy amikor kértem, hogy engedjen el, még inkább szorította és nevetett. Háromszor harapott igazán rá, már ordítottam a fájdalomtól, az apja lépett közbe és feszítette szét a száját. Utána összebújva sírtunk mindketten. Azóta ha megkapja a cicit, mindig mondom neki, hogy “csak ne harapj“. Ma megint kapta a… Tovább »

1 éves státusz 13 hónaposan :)

KicsiB és Zseb Hiába vagyunk itthon többet, a vidéki gyerekorvoshoz ragaszkodom (amíg csak lehet, mert most hallottam nagy bánatomra, hogy el fog menni). Egy hónappal korábban kellett volna megmutatnom neki Zsebet, amikor egy éves volt, de nem jutottam el hozzá – csak most. Végre, mert most így hivatalos és pontos adatokkal szolgálhatok 🙂 Testtömeg: 10210… Tovább »

Már 10 hónap is eltelt

2 hónap és egy éves… Ez onnan jött, hogy az áprilisi csoportunk egyik tagja tegnapelőtt töltötte be a 11. hónapot (előbb született a kiírtnál), és ők már a “célegyenesben”. Utolsó hófordulójuk van, mert utána már inkább az éveket számoljuk, nem? Majd kiderül… súly: valahol a 9 kiló felett [update: 9830 gramm, 4 nappal később] méret:… Tovább »

Alul is, felül is

Igazság szerint semmi konkrétumot, pontos dátumot nem tudok írni a fogacskáiról. Azt sem, hogy pontosan mi előzte meg. Hiszen mostanság volt minden, amire azt mondják, hogy a fogzás előjele, de egyik sem egyszerre, és igazság szerint nem is pont az előtt, amikor megéreztem az ujjaimmal. Talán azt lehet mondani, hogy nyűgösebb volt, éjszaka nem aludt,… Tovább »

Valaha vége lesz?

Még egy hét se telt el a februárból, de már a végét várom. Régen jött össze ennyi negatívum, mint mostanság. Minden napra kijutott valami.   Szombat – február 1. Szép napnak indult. Túlságosan is. Délelőtt tettem-vettem, délután a Kínai Újévet ünnepeltük a Millenárison. Manó mei-tai-ban, hol az apja ölében, hol az enyémben, a végén pedig… Tovább »

Mama, úgy fáj!

Pár nap, és betölti a 8. hónapját is. Eddig megúsztuk betegségek, rossz közérzet nélkül – a “kólika” volt az egyetlen, ami sírást okozott.* A “kismama ismerőseim” közül rengetegen jelezték már, hogy nyűgös a gyerek, mert fogzik. Nálunk eddig csak abból állt, hogy 3 hónapos kora óta nyáladzik és mindent a szájába töm. A múlt héten… Tovább »

A fogzás 1. jele

Ez a kép kissé előnytelen Zsebiről, de sehogy se akart felém fordulni. Pedig eddig azt hittem, hogy modell pályára fog lépni, mert amint meglátja a kamerát, le sem veszi róla a tekintetét. Most meg hiába álltam tótágast, rám sem hederített. Pedig egy pillanattal előbb olyan édes grimaszokat vágott. Mindkét ökle a szájában, szemöldöke összeráncolva. Igen,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!