Sub Rosa

Miért nem lettem anyatejleadó anya?

Az alapötlet… A csecsemőosztályon egy ikres anyuka lett a szobatársam. Nekem azonnal megindult a tejem – nem volt nehéz így a második gyereknél, na meg alighogy abbahagytam előtte a szoptatást. Viszont az ikrek első gyerekek voltak és az anyának sem úgy indult, ahogy szerette volna. Mindhármuknak tanulnia kellett a szopizást, míg én és Babó úsztunk… Tovább »

Anyuka, nem vesz levegőt! – beadták a Prevenart

Leszögezem: nem vagyok oltás ellenes! Sosem elleneztem a kötelezőket, sőt az ajánlottak közül is szinte mindegyikkel beoltatom a fiaim. És a jövőben is fogom!   Babót napra pontosan 2 hónaposan kellett vinnem a 2 hós státuszvizsgálatra, amikor is két kötelező oltást is kapnak a kicsik: a kombinált Pentaximet (diftéria, pertusszisz, tetanusz, IPV és H. influenzae… Tovább »

Lehet egy császár csodálatos? Simán! – egy pozitív szülésélmény

Vasárnap, 2017. március 12-én, délben még semmit sem sejtettem. Ott ültünk a nagyimék asztalánál, s keresztapummal beszélgettünk, mikorra is várható Babó születése. Még volt két hetem. Bár szerettem volna, ha előbb jön, mert már nagyon, de nagyon fájt mindenem, nehezen viseltem szinte az egész terhességet, de azért reménykedtem abban is, hogy március 23-án még simán… Tovább »

Babó utolsó ultrahangja

Beléptem a 36. hétbe, így pénteken megtörtént az utolsó vérvétel is, amely újabb cukorvizsgálattal párosult. Kicsit tartottam tőle, mert az előző alacsonynak bizonyult*, ami ugye ugyanolyan cukorbetegségre utalhat, mint a magas érték.  Az eredmény ugyan nem jött meg, viszont tegnap az – utolsó – terhesgondozáson volt ultrahang is, ahol azért jól látni, ha véletlenül baj… Tovább »

Ha nő vagy, tényleg nincs benned semmi tolerancia???

Előre bocsátom, most is panaszkodásról fogtok olvasni! Amíg az első terhességem alatt megúsztam a nagyobb konfliktusokat, most nem sikerült. Egyet olvashattatok már a villamosról, most meg jöjjön egy parkolási sztori. Budapest belvárosában számomra nem volt könnyű az óvodaválasztás. Ugyan egy közeli óvodához tartoztunk volna, ami gyalog nekem is csak 10-15 perc séta, mégis a messzebbi… Tovább »

Terhességi panaszkodások – 2 gyerek se több, se kevesebb

35. hét 4. nap, azaz van még pont 30 nap. Visszaolvastam Zsebbel való terhességem, és éppen ennyi volt hátra, amikor írtam egy bejegyzést a vásárlásaimról, hogy kezdek készülni a szülésre. Eddig is tudtam, de most bizonyosodtam meg igazán, hogy nekem a Sors két gyereket szánt – nem kevesebbet, nem többet. Ha Zsebbel ilyen lett volna a… Tovább »

33. heti vizsgálat

A mostani posztot is inkább csak érdekességképpen osztom meg, sok új információt ne várjatok tőle. Leginkább azért, mert én is vakarom a fejem. Zsebnél megszoktam, hogy havonta megyek ultrahangra, ahol megnézik a babám szívhangját, a súlyom, és kb. ennyi. Most az új trendeknek megfelelően nincs annyi UH, helyette van kézi méhszáj-vizsgálat. Ezt, bevallom őszintén, a… Tovább »

Lassan a finishben – még 6 hét és szülök!

Minden terhesség más! Sokáig azt hittem erre, hogy sima közhely. Ha az első várandóságom szép és jó volt, akkor a másodiknak is olyannak kell lennie! Az elején még tényleg így is volt: minden szuper, később vérzés és aggodalom. Vártam is a második trimesztert, hogy mennyire élvezni fogom én ezt a helyzetet. Pedig már ekkor gondolhattam… Tovább »

Sikítófrász

  Az ember gyermeke bármikor meg tudja lepni még az anyját is. Azt hinnénk, hogy ismerjük, mint a tenyerünket, de mindig produkál olyat, amitől csak bámulunk ki a fejünkből, hogy ez meg most mi, valóban a saját gyermekünk áll előttünk, vagy valaki vagy valami által megszállt kis… Eddig én szerettem Zsebbel vásárolni. Együttműködő volt, ráadásul… Tovább »

Az idei év tapló díj nyertese: akin kifogtak a piktogramok

Azért valahol vicces, hogy 12 éve élek nagyvárosban és rendszeresen villamosozom, de eddig nem történt semmi említésre méltó velem. Valamikor ugye el kell kezdeni? Hát most, ahogy már látszik a hasamban Babó, a mozgásom és a szemem pedig az „állapotomról” árulkodik, ráadásul még egy hároméves kisfiú is kapaszkodik belém, kellett átélnem az első villamosbéli atrocitásom… Tovább »

Kereszttűzben – őszintén és nyíltan!

  A magyar blogok – szerintem – legnagyobb összetartó közössége a MBBK. Alapítója, Suz’n nem csak figyelemmel kíséri a mára már 1638 tagra bővült „kis” csapatot, hanem különböző ötletekkel aktivitásra is sarkalja őket. Az egyik ilyen játéka a NAP BLOGGERE. Minden egyes nap van egy blogger, akitől bármit kérdezni lehet, és ő szíves-örömest válaszol is a legkülönfélébb… Tovább »

Milyen is egy jó gyerek?

  Mindig is a válaszkész nevelés elveit vallottam, és az EMK, azaz együttműködő kommunikációt alkalmaztam a fiamnál, aki most pontosan három és féléves. Eddig nem gondolkodtam el azon, hogy jól döntöttem-e, hiszen nekünk picike, illetve kiterjedt családunknak ez  tökéletesen megfelelt, a gyerek szépen fejlődött, az olyan „veszélyesebb” korszakokat, mint a szeparációs szorongás, hisztikorszak, óvodai beszoktatás,… Tovább »

Pöttyösen szép az élet? Bárányhimlőjárvány a terhesség alatt

bárányhimlő   Az első gyereknél azt lehet mondani, hogy minden baj elkerül(het). A többinél pedig inkább azt, hogy a baj csőstül jön. Ilyenkor már nincs időnk lábat lógatva kizárólag otthon pihenni, ilyenkor nem mondhatjuk az idősebbeknek, hogy nem jársz közösségbe, nehogy hazahozz bármilyen szirszart is. Ilyenkor sokkal inkább kitesszük magunkat és a bébinket bárminemű veszélynek. Jelen… Tovább »

Balekok gyűrűje, avagy hogyan lett helyettem a Szajna menyasszony?

Párizsban jártunk még az ősz előtt. Ha nem is minden lány álma, de az enyém biztosan, hogy egy olyan romantikus helyen kérjék meg a kezem, mint a szerelem városa. Legutóbbi párizsi kiruccanásunk alkalmából a romantikus hangulat meg is volt, a szeretett férfi is, sőt még egy karikagyűrű is képbe került. A lánykérés persze szimplán rózsaszín álom maradt,… Tovább »

Egy szoptatás vége

  Terhesen paramami voltam, de volt egy dolog, ami miatt sosem aggódtam: a szoptatás. Hiszen előtte semmit sem tudtam róla igazán, például milyen érzés az egész, mitől indul be a tej, mire kell odafigyelni. Meg a többi apróságról, amiről jó, ha tud egy anya, és nem a tévéből, újságból szerzi be a tudását. Viszont ebben a… Tovább »

Első nap az óvodában

Szereplők: egy 40 hós, makacs óvodás és egy mozgáskorlátozott, állapotos anya, aki utálja a szabályokat és nyugodtan otthon lehetne a gyerekkel továbbra is. Összegzés: az óvodás jobban bírta, mint az anya. Utóbbi sokkal jobban elfáradt a délelőtt folyamán.   Egy biztos: az óvodai rendszert nem nekem találták ki! Az első problémát mindjárt már a reggeli korai kelés… Tovább »

Bólogatsz és megnyugszol! – 9. hét

Egy nő életében a fogorvos és a nőgyógyász az egyik legfontosabb kapcsolat. A páciensben egy fajta ősbizalomnak kell lennie feléjük. Én szó nélkül megbíztam a saját nődokimban, tudtam, hogy én és a gyermekem is jó kezekben vagyunk, nem kell aggódnom.  Igen ám, de hirtelen azzal kellett szembesülnöm, hogy kedvenc nődokim már nem dolgozik az István kórházban,… Tovább »

Meg sem lepett, hogy véres a bugyim…

Mikor menstruáltam utoljára? A franciaországi út során… Úgy június 15-e táján jött meg… Mostanság elég pontos, nem úgy, mint ahogy Zsebbel volt… Emiatt július 16-án már sejtettem, hogy megfogant bennem egy lélek, de a teszt igazán csak 25-én mutatott pozitívat. Akkor még nem is gondoltam, hogy ezzel a számítással milyen problémák adódnak. Az első két… Tovább »

Van egy három évesem!

Ahogy mostanság vissza-visszaolvasom a 3-4 évvel ezelőtti posztjaimat, rájöttem, nem is volt olyan rossz, hogy havonta írtam számadásokat Zsebről. Most értettem meg, hogy kelleni fognak még azok!  Idén mindez nagyon szépen kimaradt, mert ugyan az éves védőnői státuszvizsgálatra időben, május másodikán vittem el, az orvos viszont ennél jóval később 39 hónaposan látta.  Súlya: születésnapjakor 14 kg volt, de… Tovább »

Gyerekszáj 5 – Strandon

Szeretünk strandra járni. Zsebet már 3 hónapos korától hordtuk babaúszásra. Igaz, hogy utána az uszodaszemölcsök miatt abbahagytuk, viszont a víz szeretete megmaradt nála. Kivéve a merülés. Az lehet, hogy drasztikusabb volt a pici lelkének, mint azt anyu gondolta volna.  Ennek ellenére keveset járunk. Uditnál van kerti, felfújható medencéje, de ott alig vagyunk. Jó lenne elhozni,… Tovább »

Személyes és részletes(!) beszámoló a szobatisztaságról

A szobatisztaság ugyanúgy megosztja a szülőket, mint bármely más gyerekfejlődési kérdés. Vannak anyukák, akik az első perctől kezdve EC-znek. EC (Elimination Communication ): ürítési kommunikáció. Lényege, hogy a kezdeti megfigyelések alapján a megfelelő időben, arckifejezéskor, viselkedéskor ültetik bilire a csecsemőt, pár hónapos babát. A kicsik megtanulják, hogy edénybe kell pisilni, kakilni, így sokkal előbb válnak teljesen… Tovább »

Túrázás egy háromévessel

Az egész ötlet onnan jött, hogy drága Nati, na nem a Zselyke, kitalálta, hogy milyen jó dolog a munkatársaival kirándulni egyet a Pilisben május elsején, azaz Majáliskor (=munka ünnepén), ami éppen egybeesik az anyák napjával is. Nagyban mérgelődtem, hogy a gyerek apjában egyáltalán felmerült, hogy ismételten a kollégáit választja, nem pedig a családját. Mégis anyák… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!